A Pro Vértes és a Magyarországi Természetvédelmi Közalapítvány Hálózat országos petíciót indítottak annak érdekében, hogy radikálisan átalakuljon a hazai víz- és tájgazdálkodást. A szakmai szervezetek – köztük a 46 éves tapasztalattal rendelkező Pro Vértes Közalapítvány – Gajdos László, Bóna Szabolcs és dr. Lőrincz Viktória miniszterekhez fordulva kérik a kizsákmányoló mezőgazdasági gyakorlatok leállítását, a vízvisszatartás alkotmányos védelmét és a támogatási rendszerek gyökeres átalakítását.
A nyílt, vizekkel tarkított táj évezredeken át biztosította a Kárpát-medence élhetőségét, ma azonban ez az ősi harmónia a szemünk előtt hullik darabjaira. A klímaváltozás, vizeink drámai eltűnése és a környezet radikális átalakulása már nem csupán a természet, hanem a saját jövőnk és biztonságunk válsága.
„A jelenlegi tájhasználatunk kizsákmányoló gyakorlata végérvényesen zsákutcába jutott” – hangsúlyozzák a petíció indítói. „Évtizedek óta tartunk szántóföldi művelés alatt olyan területeket, amelyek erre adottságaiknál fogva alkalmatlanok. Egy természetpusztító, a rövid távú gazdasági érdekeket kiszolgáló úton járunk, amelyen számolatlanul költjük a közösség pénzét a drága gázolajra, műtrágyára és a kiszáradt földeken soha termést nem hozó vetőmagra.”
Mit követelnek a szakmai szervezetek?
A petíció a közösségi érdek elsőbbségét követeli a tájhasználatban a magánérdekek mellett. A tíz pontból álló követelésrendszer legfontosabb elemei:
-
Alkotmányos védelmet a vizeinknek: A gyors vízelvezetést fel kell váltania a vízvisszatartó vízgazdálkodásnak. A víz közös nemzeti örökségünk, megóvása alkotmányos kötelezettség kell, hogy legyen.
-
Átfogó klímatörvényt: Az előkészületben lévő törvény hatályát ki kell terjeszteni a víz-, erdő- és mezőgazdaságra, valamint a támogatási rendszerekre is.
-
A támogatási rendszer paradigmaváltását: Meg kell szüntetni a gazdaságosan nem művelhető szántók támogatását, a forrásokat pedig az ökológiai célokat szolgáló művelési ágakra (gyep, erdő), az automatikus AKG-támogatásokra és az átállás finanszírozására kell fordítani. Lehetővé kell tenni, hogy a gazdálkodók a szén-dioxid-megkötésért CO2-kreditek formájában bevételhez jussanak.
-
A legeltetés közcélú elismerését: Az állattartókat anyagilag kompenzálni kell az általuk végzett pótolhatatlan ökoszisztéma-szolgáltatásokért (árvízbiztonság, tűzmegelőzés, CO2-megkötés, vegyszermentes gyomirtás).
-
Helyi élelmiszer-ellátást: A legeltetésből származó prémium minőségű húst a térségben működő állami és önkormányzati intézmények ellátásába kell bevonni.
A víz önmagában nem elég – komplex tájhasználat kell
A szervezetek rámutatnak egy kritikus tényezőre is: a víz visszatérése a tájba önmagában nem képes megoldani a klíma- és ökológiai válságot. A víz mellé tudatosan tervezett tájhasználat, legeltetés és a hozzá kapcsolódó feldolgozói- és ellátási láncok kiépítése szükséges, amellyel munkahelyek teremthetők a vidéki lakosság számára.
Csak így válnak az egészséges gyepek a klímavédelem egyik leghatékonyabb eszközévé – amelyek CO2-megkötő képessége felülmúlja az erdőkét is –, miközben védelmet nyújtanak a pusztító tüzek, az erózió és az allergén gyomokkal szemben.
A Pro Vértes Közalapítvány e feladat megvalósításához teljes elköteleződéssel felajánlja 46 éves gyakorlati tapasztalatát és kutatási adatait a kormánynak.
A kezdeményezők arra kérik a lakosságot, hogy aláírásukkal támogassák a petíciót, hogy közösen jelöljék ki az utat a közösségi célú tájhasználat számára.
A petíció elérhetősége és a teljes felhívás megtekinthető az aHang felületén, a kezdeményezők weboldalán és az alábbi linken:
Kezdeményező szervezetek:
Magyarországi Természetvédelmi Közalapítvány Hálózat
-
Pro Vértes Közalapítvány
-
Bihar Közalapítvány
-
Tiszatáj Közalapítvány
-
Zöld Folyosó Közalapítvány
-
Szomor Mintagazdaság
További információ: Petíció a közösségi célú tájhasználatért!
Kapcsolat:
Klippel Dávid – klippel.david@provertes.hu
